Két nap intenzív tárgyalás után péntek este véget ért az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója, amelyen a tagállamok vezetői az energiaárak letörésétől Ukrajna finanszírozásán át a migrációs szabályok szigorításáig számos kérdésben próbáltak közös nevezőre jutni.

Hiába körvonalazódott több fontos politikai megállapodás, a legnehezebb ügyekben nem sikerült áttörést elérni, így az uniós vezetők novemberben Dublinban és Brüsszelben folytatják az egyeztetéseket.

A csúcs egyik legfontosabb fejleménye az európai kereskedelempolitika várható szigorítása, amelyről előzetesen alig esett szó, a „makrogazdasági egyensúlytalanságok” címszóval futó vita egy sima dosszié-áttekintésnek ígérkezett, végül Franciaország és Németország közös fellépésével a tagállamok közelebb kerültek egy új, Kínával szemben határozottabb uniós kereskedelmi stratégia kialakításához. A cél az olcsó, államilag támogatott kínai termékek európai térnyerésének visszaszorítása, miután az EU kereskedelmi hiánya Kínával szemben már évi 360 milliárd euróra nőtt. Brüsszel a kínai hibridautók behozatalának korlátozásáról már előzetes megállapodást kötött Pekinggel, de a vezetők további kereskedelmi védintézkedéseket sürgetnek. Az Európai Bizottságot így felhatalmazták, hogy egy minden eddiginél gyorsabban bevethető, erősebb kereskedelmi korlátozásokra épülő intézkedésrendszert hozzon létre.

Emmanuel Macron francia elnök szerint ezzel a csúcson teljes fordulat következett be az uniós kereskedelempolitikában – ha a kijelentése túlzó is, az biztosan fontos irányváltás, hogy Németország is felugrott a közös hajóra, amelyet eddig megpróbált a parthoz láncolni.

Az autóiparban kézzelfoghatóbb előrelépés történt:

Macron és Friedrich Merz német kancellár megállapodott a 2035-ös kibocsátási szabályok enyhítéséről.

A közös javaslat szerint az autógyártóknak 90 százalékkal kellene csökkenteniük az új járművek szén-dioxid-kibocsátását, de a fennmaradó 10 százalékot már nem kellene külön intézkedésekkel ellensúlyozniuk. Ez lehetővé tenné a belső égésű motoros autók további forgalmazását 2035 után is. A francia–német alku az európai gyártás előnyben részesítését is támogatja, ugyanakkor a javaslatot még uniós szinten is el kell fogadni.

Az energiaárakról szóló vita jóval kevesebb eredményt hozott, de itt valódi főszereplő lett Magyar Péter miniszterelnök is:

Magyarország Lengyelországgal, Olaszországgal, Csehországgal, Szlovákiával és Görögországgal együtt legalább 2030-ig elhalasztaná az ETS2 bevezetését, amely a közlekedésre és az épületfűtésre is kiterjesztené a szén-dioxid-kibocsátás árazását.

A kezdeményezés azonban elbukott a többség ellenállásán, különösen az északi tagállamok, Franciaország és Németország kifogásai miatt. A kompromisszum végül annyi lett, hogy az Európai Bizottságnak újra meg kell vizsgálnia a rendszer várható gazdasági hatásait és a fogyasztókat védő intézkedéseket.

Ahogy arról a Portfolio-nak is nyilatkozott még szerda este Brüsszelben, Magyar Péter miniszterelnök számára a migráció és a következő uniós költségvetés volt a két legfontosabb kérdés.

A migráció ügyében Magyarország a lengyel–olasz–dán kezdeményezést támogatta, amely az illegális bevándorlás visszaszorítását, a migrációt ösztönző tényezők csökkentését és a tagállami intézkedések szorosabb összehangolását szorgalmazza. Magyar szerint

az európai országok többsége már a határozottabb határvédelem és a jogalap nélkül tartózkodók gyors visszaküldése mellett áll.

Bár a szigorítás támogatottsága egyre szélesebb, a három ország konkrét javaslatairól a csúcson nem született végleges megállapodás. Dublinban folytatódhat a vita erről is.

A 2028–2034-es uniós költségvetés tárgyalásai szintén holtpontra jutottak, de ez igazából borítékolható volt az ír soros elnökség által az előző hét bemutatott kompromisszumos terv után.

Magyar Péter már a csúcs kezdetén jelezte, hogy

a jelenlegi javaslat elfogadhatatlan, és Magyarország akár kétmilliárd euróval nagyobb támogatási keretet szeretne elérni, részben az Orbán-kormány idején végleg elveszített uniós források pótlására.

A költségvetés növelését és csökkentését követelő országok álláspontja nem közeledett érdemben, ezért António Costa, az Európai Tanács elnöke új kompromisszum kidolgozásával próbálhatja feloldani a vitát, mivel már nem a soros elnökséget ellátó országok viszik tovább a tárgyalásokat, hanem ő maga.

A cél továbbra is az, hogy még az év végéig politikai megállapodás szülessen, mert aztán Lengyelországban, Olaszországban és Franciaországban is kiélezett, sorsfordító választások jönnek.

Ukrajna támogatásában sem sikerült rendezni a finanszírozási kérdéseket, ami valahol megintcsak várható volt. Eleve nem volt előzetes támogatottsága annak, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök további 70 milliárd eurót kért Európától a jövő évre. A tagállamok továbbra sem tudtak megállapodni arról, honnan teremtsék elő a pénzt, az uniós országok büdzséi a védelmi kiadások és a magas energiaárak már túlfeszítettek, tehát kevés mozgástér látszik már egy újabb jelentős kiadásra.

Olcsó megoldást jelenthetne, de a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról szóló kérdésekben sem lett áttörés.

Magyar Péter ukrán-ügyben is főszereplő lett a nagyobb európai újságok címlapján, mivel külön is tárgyalt Zelenszkijjel, és üdvözölte a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak megerősítéséről kötött politikai megállapodás végrehajtásának megkezdését. A magyar kormány ezt a kétoldalú bizalom helyreállítása felé tett első lépésként értékelte, miközben Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai is továbbhaladhatnak.

A brüsszeli találkozó végére világossá vált, hogy az európai vezetők több területen készek változtatni a korábbi politikájukon, de a legnagyobb pénzügyi és gazdasági döntéseket ismét elhalasztották.

A következő hetek legfontosabb feladata a költségvetési alku előmozdítása, az ukrán támogatás finanszírozásának rendezése és az energiaárak mérséklését célzó intézkedések kidolgozása lesz. Várhatóan a legtöbb vitának csak a decemberi EU-csúcson lesz valódi feloldása, viszont az uniós egyeztetéseken általában a legfontosabb az, hogy legalább a tárgyalási irányok egyértelműek legyenek.

Címlapkép forrása: EU