Minden fontos kérdésben sikerült érvényesíteni a magyar érdekeket a kétnapos brüsszeli EU-csúcson – értékelte a tárgyalásokat Magyar Péter miniszterelnök az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Beszámolója szerint az uniós vezetők között évek óta nem volt ilyen nyílt és indulatos vita, amelyet vétófenyegetések és komoly nézeteltérések kísértek. A migrációs szabályok szigorításában, az energiaárak kezelésében és a következő uniós költségvetésről folytatott tárgyalásokon is sikerült előrelépést elérni, bár több kérdés decemberre maradt.

Beszámolója szerint a migrációról szóló egyeztetéseken Magyarország a visegrádi országok, Olaszország, Dánia és Belgium által képviselt szigorúbb álláspontot támogatta.

Magyar szerint két tagállam ellenállása miatt végül csak egy rövidített megállapodást fogadtak el, és decemberben folytatják a tárgyalásokat. A magyar kormány számára fontos eredménynek nevezte, hogy a dokumentumba bekerült: az illegális migrációt nemcsak harmadik országok, hanem szervezett bűnözői csoportok is felhasználhatják nyomásgyakorlásra. A miniszterelnök szerint

ez segíthet rendezni a Magyarországra kiszabott napi egymillió eurós uniós bírság ügyét is, amelyhez az Európai Bizottság és a tagállamok támogatását is kérte.

Az energiaárakkal kapcsolatban Magyar úgy értékelte, hogy a korábbi uniós klímapolitikai döntések jelentősen rontották az európai ipar versenyképességét. Különösen a szén-dioxid-kibocsátás árazását kifogásolta, amely szerinte beépül az áram és az ipari termékek árába. Elmondása szerint az olaszokkal, a görögökkel és a visegrádi országokkal közösen elérték, hogy az EU felülvizsgálja az ETS-rendszer gazdasági hatásait, az új, a lakossági fűtésre és a közlekedésre is kiterjedő ETS2 bevezetését pedig egy évvel elhalasztják.

A miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott kétoldalú tárgyalásáról is beszámolt. Magyar történelmi jelentőségűnek nevezte a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól kötött politikai megállapodást, amelynek első lépéseként az ukrán parlament már elfogadta a kárpátaljai kisebbség jogait is megerősítő oktatási törvényt. A következő időszakban a két ország közösen ellenőrzi a vállalások végrehajtását, különösen a nyelvhasználati jogok rendezését.

Magyar szerint mindkét fél érdekelt a kapcsolatok javításában, és a kárpátaljai magyar közösség képviselői is támogatták a megállapodást.

Zelenszkij október 23-i budapesti látogatását ugyanakkor nem tartja valószínűnek, noha az ukrán elnök is meghívást kapott az 1956-os forradalom évfordulójára szervezett megemlékezésre. A két vezető abban állapodott meg, hogy a tárgyalásokat miniszteri szinten folytatják, és konkrét kárpátaljai egészségügyi, oktatási és gazdasági fejlesztési projekteket keresnek. Magyar és Zelenszkij néhány hónapon belül ismét találkozhat Kijevben, Beregszászon vagy Budapesten.

A következő hétéves uniós költségvetés tárgyalásain Magyar szerint már egymilliárd euróval sikerült növelni a Magyarországnak szánt támogatások összegét az eredeti javaslathoz képest.

A kormány azonban ennél is többet szeretne elérni, és a jelenlegi formájában még nem fogadná el a költségvetést. A miniszterelnök ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország ne veszítsen forrásokat, valamint a közös agrárpolitika és a kohéziós támogatások megőrizzék meghatározó szerepüket. A végső megállapodás decemberben születhet meg.

Magyar hangsúlyozta, hogy a támogatások összegén túl azok felhasználása is kulcskérdés. Lengyelországot hozta fel példaként, ahol szerinte az uniós forrásokból megvalósított fejlesztések látványosan hozzájárultak az ország felzárkózásához. Úgy vélte, Magyarországon az előző kormány alatt a befagyasztott támogatások és a korrupció miatt nem sikerült hasonló eredményeket elérni. A jelenlegi kormány célja, hogy a következő pénzügyi ciklusban hatékonyabban és átláthatóbban használja fel az uniós pénzeket.

Címlapkép forrása: EU