2026. augusztus 14. 16:48

A volhíniai mészárlás körüli, régóta húzódó vita azután éleződött ki újra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról a felkelőcsoportról, az Ukrán Felkelő Hadseregről (UPA) nevezett el egy katonai egységet, amely a tömeggyilkosságokat elkövette. Lengyel adatok szerint 1943 és 1945 között mintegy százezer lengyelt gyilkoltak meg ukránok, miközben a megtorlásokban több ezer ukrán is életét vesztette.

Válaszul Karol Nawrocki lengyel elnök júniusban megfosztotta Zeleszkijt a legmagasabb állami kitüntetéstől, a Fehér Sas-rendtől.

Az állami finanszírozású Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének (PISM) elemzése alapján

Zelenszkij bejelentését követően az ukránellenes tartalmak száma több mint 250 százalékkal ugrott meg a lengyel nyelvű közösségi médiában,

beleértve az X-et, a Facebookot, az Instagramot, a TikTokot és a YouTube-ot. A PISM kutatója, Filip Bryjka szerint a megugrás jelentős része mesterségesen generált botaktivitásra vezethető vissza, amelynek célja a gyorsan erősödő ukránellenes közhangulat látszatának megteremtése.

Paweł Olszewski digitális ügyekért felelős államtitkár a Reutersnek úgy fogalmazott, hogy a vita nyomán az orosz dezinformáció felrobbant a közösségi médiában és a hivatalos orosz platformokon, köztük a Telegramon, az ott megjelent üzeneteket pedig lengyel médiumok is átvették.

Az elemzők szerint az orosz taktika újszerűsége abban rejlik, hogy nem elsősorban hamis híreket terjesztenek, hanem valós eseményeket erősítenek fel és helyeznek torzító kontextusba. Ez a módszer sokkal nehezebben azonosítható és kezelhető, mint a hagyományos álhírkampányok.

Moszkva tagadja a dezinformáció terjesztéséről szóló vádakat.

Bár Lengyelország továbbra is Ukrajna egyik legfontosabb szövetségese az Oroszországgal vívott háborúban, a közvélemény-kutatások az ukránok iránti szimpátia csökkenését jelzik. Egy múlt havi IBRiS-felmérés szerint a megkérdezettek 33,6 százalékának romlott a véleménye az ukránokról a világháborús vita hatására, míg az Ukrajna katonai támogatását helyeslők aránya a 2022-es 78 százalékról 52 százalékra esett vissza.

Szakértők szerint az ukránellenes hangulat nem kizárólag külföldi befolyásolásra vezethető vissza, abban közrejátszik a becslések szerint 1,8-1,9 millió ukrán menekült jelenléte, a gabonaimport körüli feszültségek, valamint a második világháborús történelmi örökség is. Az Ukrajnával kapcsolatos politika a 2027-es parlamenti választások egyik meghatározó témájává válhat, miközben a mérések szerint Donald Tusk EU-párti kormánya komoly küzdelemre számíthat a hatalom megtartásáért.

Címlapkép forrása: Beata Zawrzel/NurPhoto via Getty Images