Oroszország hosszú távú destabilizációs műveletet hajt végre Moldova ellen – derül ki a The New York Times augusztus 14-én megjelent oknyomozásából, amely kiszivárgott dokumentumokra, valamint moldovai, európai és amerikai biztonsági tisztviselőkkel készült interjúkra épül. A vizsgálat szerint Moszkva Ukrajna elfoglalása mellett Moldovát tekinti a második legfontosabb célpontjának.
2026. augusztus 14. 22:01
Az oknyomozás szerint Vlagyimir Putyin célja Dél-Ukrajna megszerzése, amellyel
szárazföldi folyosót alakítana ki Oroszország és Moldova között.
A destabilizációs tevékenységet Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetője irányítja Ilan Sor közreműködésével, akit Moldovában a helyi bankokból egymilliárd dollárt kicsaló, 2014-es csalássorozat megszervezéséért tizenöt év börtönre ítéltek, és azóta szökésben van.
A 2025-ös őszi parlamenti választásokat megelőzően Sor több mint 150 ezer moldovai állampolgárt – azaz a regisztrált választók mintegy 4,5 százalékát – toborzott és fizetett le azért, hogy meghatározott jelöltekre szavazzanak, valamint szervezett tüntetéseken vegyenek részt. Korábban, a 2024-es uniós csatlakozási népszavazás előtti négy hónapban közel 20 millió dollárt osztottak szét 38 ezer toborzott személy között, akiknek kormányellenes tartalmakat kellett posztolniuk, valamint Maia Sandu elnök, a kormánypárt és az EU-csatlakozás ellen kellett szavazniuk.
A műveletek fizikai kiképzőtáborokra is kiterjedtek. Az orosz katonai hírszerzés (GRU) által működtetett szerbiai, boszniai és Moszkva környéki létesítményekben moldovai fiatalok rendőrsorfal áttörését, épületek felgyújtását, valamint robbanószerek és gyújtóeszközök készítését, továbbá drónok kezelését gyakorolták. Emellett 2024 nyarától az orosz ortodox egyház több száz moldovai papját szállították Oroszországba, ahol a Kremlhez kötődő Eurázsia szervezettel kötöttek szerződést, és a Promszvjazbanktól kapott bankkártyákon keresztül fejenként mintegy ezer dollárt kaptak az EU-integráció elleni agitációért.
Amikor a rejtett politikai befolyásolás nem hozta meg a kívánt eredményt, Oroszország közvetlen infrastrukturális csapásokhoz folyamodott. Az orosz erők
támadást intéztek egy moldovai határhoz közeli ukrán vízerőmű és egy nyugat-ukrajnai nagyfeszültségű távvezeték ellen,
amely Moldova áramellátásának mintegy 70 százalékát biztosította, ezzel kiterjedt áramszüneteket és vízszennyezést okozva.
Bár a 2024-es és 2025-ös szavazásokon – nagyrészt a diaszpóra voksainak köszönhetően – az EU-párti tábor szoros győzelmet aratott, a moldovai hatóságok hangsúlyozzák, hogy Moszkva hosszú távú stratégiát követ.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images