Oroszország havonta harmincezer katonát veszít az ukrajnai háborúban, miközben az önkéntes toborzás egyre nehezebben tudja pótolni a veszteségeket. A Kreml egyelőre a híresztelések ellenére mindenáron el akarja kerülni az újabb tömeges mozgósítást, ám szakértők szerint a jelenlegi rendszer fenntarthatósága erősen kérdéses - írta a The Guardian.
2026. augusztus 14. 21:38
Közel öt évvel a háború kitörése után Oroszország megint súlyos emberhiánnyal küzd. Nyugati becslések szerint az orosz hadsereg havonta több mint harmincezer embert veszít (halottak és sebesültek egybevéve).
Moszkva naponta mintegy ezer új katonát toboroz, ám Janis Kluge, a német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének szakértője szerint az újoncok többsége csak a megfogyatkozott egységek pótlására elegendő, a támadókapacitás bővítésére már nem.
A Kreml 2022 szeptembere óta kerüli az újabb mozgósítást. Emlékezetes, akkor háromszázezer tartalékos behívása súlyos belpolitikai feszültséget váltott ki, tömeges kivándorlási hullámot indított el, és jelentősen csökkentette Putyin népszerűségi mutatóit. Azóta Moszkva nagyrészt jól fizetett szerződéses katonákra támaszkodik, 2022 óta mintegy 1,3 millió emberrel kötöttek megállapodást. A szegényebb régiókban élőknek a helyi átlagfizetés többszörösét kínálják belépési bónuszként és zsoldként, elhalálozásuk esetén pedig a családjuk kap (papíron) jelentős kártérítést.
A probléma azonban ott van, hogy az önkéntes jelentkezők száma folyamatosan csökken.
Egy Közép-Oroszországban dolgozó toborzó arról számolt be, hogy míg tavaly még könnyen ment a munka, mostanra a havi 20–30 fős kvótákat is alig tudják teljesíteni.
A hatóságok ezért egyre gyakrabban folyamodnak kényszerítő eszközökhöz. Jogászok és aktivisták beszámolói szerint több régióban is előfordul, hogy férfiakat az utcáról, a munkahelyükről vagy a rendőrségi beidézést követően visznek a katonai kiegészítő parancsnokságokra, ahol szerződés aláírására kényszerítik őket. A déli penzai régióból kikerült felvételeken látható, ahogy kisbuszokkal szállítják el a férfiakat a tiltakozó hozzátartozóik mellől. Tabalov szerint a toborzók egyre inkább a "társadalmilag marginalizálódott" csoportokat – adósokat, büntetőeljárás alatt állókat – célozzák meg, akikre könnyebb nyomást gyakorolni. emellett Putyin nemrég olyan törvényt írt alá, amely
kiterjeszti a seregbe behívható elítéltek körét a súlyos és különösen súlyos bűncselekményeket elkövetőkre is.
A toborzás felelősségét nagyrészt a régiókra hárította a központi vezetés. A kormányzóknak a Moszkva által előírt kvótákat kell teljesíteniük, ez körül pedig valóságos üzletág épült ki. A "hozd el a barátodat!" típusú ajándékprogramokban külön jutalmazzák azokat, akik új embereket szerveznek be. Az IStories oknyomozó portál adatai szerint az orosz régiók legalább 7,7 milliárd rubelt (mintegy 96 millió dollárt) fizettek ki a toborzóknak ezen rendszerek elindítása óta.
A mozgósítástól való félelmet közben aktívan használják fel a szerződéskötések ösztönzésére.
A mozgósítás körüli pánikot a hatóságok arra használják fel, hogy nyomást gyakoroljanak a férfiakra
– mutatott rá Ivan Csuviljajev, a dezertálóknak segítséget nyújtó Get Lost szervezet szóvivője. Az üzenet egyértelmű, szerintük a kényszersorozás elkerülhetetlen, így érdemesebb most önként aláírni és felvenni a pénzt, mielőtt ingyen vinnék el őket.
Bár egyelőre sem moszkvai bennfentesek, sem nyugati tisztségviselők nem látják jelét annak,
hogy Putyin döntést hozott volna az újabb tömeges mozgósításról, a legfrissebb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy 2022 áprilisa óta nem volt ilyen alacsony azoknak az oroszoknak az aránya, akik szerint a háború a megfelelő mederben halad.
Címlapkép forrása: Portfolio