Vágólapra másolva!

Ukrajna október 11-én még azt közölte, hogy betartja az energetikai infrastruktúrát érintő tűzszünetet, és leállítja az orosz finomítók elleni támadásokat. Volodimir Zelenszkij szerint azonban Moszkva ezalatt sem hagyott fel az ukrán energetikai létesítmények elleni csapásokkal. Az ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjújában ezért kijelentette, hogy feloldották a támadásokra vonatkozó korlátozást: Ukrajna ismét célba veszi az orosz olajfinomítókat.

A konfliktus következő jele október 15-én érkezett, amikor ukrán drónok támadták meg a Rjazanyi Olajfinomítót. Pavel Malkov, a régió kormányzója szerint a létesítmény területén tűz keletkezett. A támadások miatt a város egyes részein az oktatást is felfüggesztették: az intézkedés 14 iskolát és 25 óvodát érintett az október 15-i napon. A kormányzó közlése szerint a támadásban senki sem sérült meg. Az előző este Malkov arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában 23 drónt semmisítettek meg a régió felett.

Zelenszkij a Financial Timesnak azt mondta, hogy Ukrajna három napig nem támadta az orosz energetikai létesítményeket, eleget téve az amerikai kérésnek. Állítása szerint Oroszország ez idő alatt folytatta az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, amelyek az előző héten több mint száz civil halálát okozták. Az ukrán elnök szerint ilyen körülmények között nincs értelme annak, hogy Kijev egyoldalúan tartózkodjon az orosz olajipar elleni csapásoktól.

A tűzszünetről szóló bejelentést október 11-én tette meg Donald Trump, aki szerint Oroszország és Ukrajna megállapodott az energetikai szektor elleni támadások szüneteltetéséről. Zelenszkij akkor azt közölte, hogy az ukrán fegyveres erők megkapták az ehhez szükséges utasításokat. Az orosz védelmi minisztérium ezzel párhuzamosan arról számolt be, hogy az orosz erők Kijevben kommunikációs és energetikai létesítményeket támadtak.

A felek beszámolói alapján a megállapodás értelmezése és betartása körül már rövid időn belül vita alakult ki. Kijev szerint az ukrán fél felfüggesztette az orosz finomítók elleni támadásokat, miközben Moszkva továbbra is csapásokat mért az ukrán infrastruktúrára. Zelenszkij ezért úgy látja, hogy az egyoldalú önkorlátozás nem hozta meg a várt eredményt.

Az ukrán elnök a Piers Morgannek adott külön interjújában is bírálta az amerikai politikát. Arra a kérdésre, hogy elárulva érzi-e magát a Trump-adminisztráció részéről, igennel válaszolt, és úgy fogalmazott, hogy az orosz dízelüzlet a Kreml számára jelentős győzelem. Szerinte Ukrajna egy erős partner támogatását veszítheti el. Zelenszkij azt is kijelentette, hogy fájdalmas számára, amikor úgy látja, Trump Oroszország oldalára áll.

A két ország közötti feszültséget tovább növelte, hogy az ukrán védelmi minisztérium és katonai tisztviselők október 14-én a Starlink egyes katonai szolgáltatásainak korlátozásáról számoltak be. A műholdas internetkapcsolat az ukrán hadsereg kommunikációjának fontos része, és a drónműveletekben is kulcsszerepet játszik. 

A korlátozások az ukrán közlések szerint egyes küldetések megszakításához vagy törléséhez vezettek.

Szerhij Beszkresztov, az ukrán elnöki tanácsadó szerint az ukrán védelmi erőket előzetesen nem figyelmeztették a változtatásokra. Beszámolója szerint a Starshield katonai változatánál olyan korlátozást vezettek be, amely a nagy sebességgel haladó eszközök működését érintette. Az ukrán hadsereg egyik délkeleti alakulata azt közölte, hogy a kapcsolat 110–120 kilométeres óránkénti sebességnél 10–20 másodpercre is megszakadhatott, ami megnehezítette a drónok irányítását. Egyes műveleteket emiatt le kellett mondani.

A Starlink a 2022-es orosz invázió kezdete óta meghatározó szerepet tölt be az ukrán kommunikációban. A rendszer különösen azért fontos, mert a műholdas kapcsolat ellenállóbb lehet az elektronikus zavarás egyes formáival szemben. Az ukrán erők a hosszabb hatótávolságú támadó drónok irányítására, valamint a fronton végzett logisztikai feladatokra is használják.

Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója az X közösségi oldalon azt írta, hogy a Starshield rendszereket az amerikai kormány birtokolja és ellenőrzi. Szerinte a sebességre és a használatra vonatkozó korlátozásokról az amerikai hadsereg, végső soron pedig az Egyesült Államok elnöke dönthet. 

Musk ugyanakkor különbséget tett a Starshield és a kereskedelmi Starlink között: utóbbi szerinte polgári vagy védelmi célokra használható, támadó katonai műveletekre nem.

A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője az Axiosnak ezzel szemben azt mondta, hogy az amerikai elnöki adminisztrációnak nincs köze a Starlink ukrajnai működésének korlátozásához. A lap értesülése szerint a Trump-adminisztráció felveszi a kapcsolatot a SpaceX-szel, hogy kiderítse, mi történt. A Fehér Ház ugyanakkor hivatalosan nem kommentálta a korlátozásokról szóló jelentéseket.

Zelenszkij a CNN-nek azt mondta, hogy az ukrán erőknek a Starlink korlátozása miatt jelentős nehézségekkel kellett szembenézniük, és arra figyelmeztetett, hogy a változtatás emberéletekbe kerülhet. Az ukrán elnök szerint az orosz erők megpróbálták kihasználni a kialakult helyzetet az éjszakai támadások során. Zelenszkij arra kérte Muskot, hogy állítsa helyre a szolgáltatást, és reményét fejezte ki, hogy a probléma technikai eredetű.

A Meduza beszámolója szerint az ukrán elnök később már elutasította a technikai meghibásodás magyarázatát, és úgy fogalmazott, hogy a történtek nem műszaki hiba, hanem döntés következményei voltak. A korlátozás körül tehát továbbra sem tisztázott minden részlet, miközben az ügy a Kijev és Washington közötti politikai viták egyik újabb elemévé vált.

A vita hátterében az amerikai elnök energiaárakkal kapcsolatos politikája is áll. Trump október elején bejelentette, hogy ideiglenesen feloldja az orosz dízelexportra vonatkozó szankciókat, és közlése szerint Oroszország jelentős mennyiségű üzemanyagot szállíthat a nemzetközi piacokra. Az intézkedést az amerikai üzemanyagárak mérséklésével indokolta. A magas dízelárak különösen a fuvarozókat és a mezőgazdasági termelőket érintik, és politikai kockázatot jelenthetnek a republikánusok számára a november 3-i félidős választások előtt.

Trump október 9-én arról beszélt, hogy Oroszország rövid időn belül több mint 300 ezer tonna, vagyis mintegy 2,25 millió hordó dízelt szállíthat az amerikai és a világpiacra. Ez kevesebb, mint az Egyesült Államok közlekedési ágazatának egynapi felhasználása. A bejelentés további szállításokat is kilátásba helyezett: novemberre 500 ezer tonna, majd ezt követően újabb egymillió tonna üzemanyagról esett szó.

A megállapodás részletei azonban nem teljesen világosak.

Kérdéses, hogy a szankciók miatt milyen tankerekkel lehetne lebonyolítani a szállításokat, és az ukrán támadások után milyen állapotban vannak az orosz finomítók. Oroszország korábban napi mintegy 100 ezer tonna dízelt is exportált, de az ukrán dróntámadások 2024-es kezdete óta az orosz olajipar működése egyre nagyobb nyomás alá került. Moszkva júliusban exportkorlátozásokat vezetett be a belföldi ellátás biztosítására, majd részben enyhítette a dízelexportra vonatkozó tilalmat.

Volodimir Zelenszkij és több amerikai republikánus politikus is bírálta Trump döntését. Szerintük az orosz üzemanyag értékesítéséből származó bevétel hozzájárulhat ahhoz, hogy Moszkva tovább finanszírozza az ukrajnai háborút. Európai politikusok szintén kifejezték aggodalmukat, és további nyomást sürgettek Oroszországra. A Kreml közben azt közölte, hogy folytatódnak a tűzszüneti egyeztetések, de nem tisztázta, hogy azok kizárólag az energetikai létesítményekre vonatkoznak-e.

A Reuters október 15-i jelentése szerint az amerikai kormányzat azt is vizsgálja, hogy enyhítsen az úgynevezett árnyékflottához tartozó, korábban szankcionált hajók használatára vonatkozó korlátozásokon. Egy amerikai tisztviselő szerint a cél az, hogy több nyersolaj és finomított olajtermék jusson el a piacokra, és csökkenjenek a rekordmagas tengeri fuvardíjak.

A tervezett könnyítés nem jelentené automatikusan az orosz vagy iráni olaj szállításának engedélyezését. A tisztviselő szerint a tárgyalások a „legális olajra” összpontosítanak, vagyis olyan nyersolajra és kőolajtermékekre, amelyek nem állnak amerikai szankciók alatt. Azoknak a vállalatoknak, amelyek korábban szankcionált tankereket vennének igénybe, engedélyt kellene kérniük az amerikai pénzügyminisztériumtól.

Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter a rijádi Világenergia-kongresszusra küldött videóüzenetében szintén arról beszélt, hogy a kormányzat a szankciók enyhítését vizsgálja. A cél az energiapiaci szállítások bővítése, mivel a magas fuvardíjak már az amerikai nyersolaj iránti keresletet is visszafogják. Az iráni és az ukrajnai háború egyaránt hozzájárult az energiaárak emelkedéséhez, és az ázsiai finomítók számára megdrágította az amerikai olaj beszerzését.

Az intézkedés várható hatása azonban korlátozott lehet.

 Az Energy Aspects elemzőcég szerint a szankciók enyhítése nem hozna létre egyik napról a másikra jelentős új tankerkapacitást, mivel a korlátozásokkal sújtott hajók közül sok az elmúlt hónapokban is aktívan közlekedett. A könnyítés ugyanakkor néhány további tanker bevetését tehetné lehetővé a Hormuzi-szoros térségében. A hajózási ágazat szereplői arra is figyelmeztettek, hogy az európai és brit szabályok továbbra is korlátozhatják a hajók biztosítását, így az amerikai döntés önmagában nem feltétlenül vezetne a fuvardíjak jelentős csökkenéséhez.

A Fehér Ház az ügyben nem adott azonnali választ a Reuters kérdéseire. Az amerikai energiaügyi minisztérium közölte, hogy a szankciók enyhítése nem segítené Oroszországot az olaj vagy az olajtermékek szállításában. A bejelentés ugyanakkor újabb vitát válthat ki arról, mennyire egyeztethető össze Washington energiapiaci célja az Oroszország elleni nyomásgyakorlással.

A Financial Times október 15-i értesülése szerint az amerikai tárgyalók azt javasolták, hogy a nyugati országokban befagyasztott orosz vagyon egy részét egy Washington által ellenőrzött konstrukcióba helyezzék át. A lap négy forrásra hivatkozva arról írt, hogy Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai tárgyalók október 9-én Miamiban vetették fel az elképzelést az ukrán, francia, német, brit, európai uniós és NATO-képviselőkkel folytatott egyeztetésen.

A befagyasztott orosz vagyon kérdése egy átfogó békemegállapodás részeként merült fel. Az európai résztvevők azonban elutasították az amerikai javaslatot: nem akarták átadni az eszközök feletti ellenőrzést egy másik szereplőnek, és azt sem támogatták, hogy a vagyon bármely részét visszajuttassák Moszkvának. A terv aggodalmat váltott ki Európában és Kijevben azzal kapcsolatban, hogy Washington milyen feltételekkel kívánja lezárni a háborút, és mennyire tartja fenn a gazdasági nyomást Oroszországon.

A háború 2022-es kezdete után a nyugati országok mintegy 260 milliárd eurónyi orosz jegybanki vagyont fagyasztottak be. Ennek jelentős része, körülbelül 193 milliárd euró a belga Euroclear pénzügyi infrastruktúráján keresztül van elhelyezve. Az Európai Unió 2025 decemberében határozott a befagyasztás határozatlan időre történő fenntartásáról, amíg Oroszország be nem fejezi a háborút, és nem vállalja Ukrajna kártalanítását. A befagyasztott vagyonból származó bevételeket az EU már korábban is felhasználta Ukrajna finanszírozására, többek között egy legfeljebb 50 milliárd eurós hitelprogram keretében.

Az energetikai tűzszünet körüli vita, a Starlink működésének korlátozása, az orosz dízelexportra vonatkozó amerikai döntés és a befagyasztott vagyon jövője egyaránt azt mutatja, hogy az ukrajnai háború lezárásáról szóló egyeztetésekben Washington és európai szövetségesei között is komoly nézetkülönbségek vannak. Kijev eközben azzal érvel, hogy nem fogadhatja el az egyoldalú önkorlátozást, ha Oroszország továbbra is támadja az ukrán energetikai infrastruktúrát.

A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!