A Paksi Atomerőmű kieső termelését részben importból, részben pedig magasabb költségű hazai, elsősorban gázerőművi termeléssel kell pótolni. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint a pótlás költsége normál piaci körülmények között 100–200 euró/MWh körül alakulhat, ugyanakkor a hőhullámos, nagy fogyasztású esti órákban ennek többszöröse is előfordulhat.

A szakértő szerint egyetlen fix „importfelárral” nem lehet számolni, hiszen az ár függ attól, hogy mikor és milyen piaci körülmények között kell beszerezni a kieső villamos energiát. Paks egyik legnagyobb gazdasági előnye ugyanis éppen az, hogy nagy mennyiségű, folyamatosan rendelkezésre álló áramot termel viszonylag alacsony változó költség mellett.

A HUPX másnapi piacának 2025-ös átlagos zsinórára 108,51 euró/MWh volt, az egyes órákban azonban egészen –210 és +615 euró/MWh között mozogtak az árak. A mostani nyár pedig megmutatta, milyen szélsőséges helyzetek alakulhatnak ki:

 június 30-án a magyar másnapi nagykereskedelmi ár napi átlaga megközelítette a 290 euró/MWh-t, egyes esti időszakokban pedig 900–1000 euró/MWh-hoz közeli árak jelentek meg.

Ebben egyszerre játszott szerepet a hőség miatt megugró fogyasztás, a paksi termelés korlátozása és a régiós kínálat szűkössége.

A számok alapján már rövidebb idő alatt is jelentős összegbe kerülhet a kieső paksi termelés pótlása. Ha a teljes, mintegy 2000 megawattos paksi kapacitás harminc napon keresztül kiesik, körülbelül 1,44 terawattóra villamos energiát kell más forrásból biztosítani.

150 euró/MWh-os átlagos importár mellett ez körülbelül 216 millió eurós, vagyis a számításban alkalmazott 400 forintos euróárfolyammal számolva mintegy 86 milliárd forintos bruttó importköltséget jelent egyetlen hónap alatt.

A különböző árforgatókönyvek mellett a havi számla így nézne ki:

• 100 euró/MWh mellett: körülbelül 58 milliárd forint,
• 150 euró/MWh mellett: körülbelül 86 milliárd forint,
• 200 euró/MWh mellett: körülbelül 115 milliárd forint.

Ha a kiesés három hónapon át tartana, 150 euró/MWh-os átlagárral számolva már mintegy 260 milliárd forintos bruttó pótló importtal kellene számolni.

Szemléltetésképpen a szakértő felvázolt egy egy szélsőséges, egész éves forgatókönyvet is; itt még ennél is jóval nagyobb összegről van szó. Paks 2025-ben 16 097,9 GWh villamos energiát termelt. 

Ha ezt teljes egészében 150 euró/MWh-s áron kellene pótolni, akkor a teljes import értéke mintegy 2,4 milliárd euró, vagyis közel 970 milliárd forint lenne.

Fontos ugyanakkor, hogy ezek bruttó importkiadások, nem pedig automatikusan a költségvetés veszteségei. A tényleges gazdasági teher attól függ, hogy a kieső termelést milyen arányban pótolják közvetlen áramimporttal, hazai gázerőművekkel, megújuló energiával, energiatárolással vagy fogyasztáscsökkentéssel.

A paksi kiesés az európai villamosenergia-piac működése miatt nem jelenti automatikusan azt, hogy ugyanilyen arányban emelkedik a magyar áram ára. Magyarország az összekapcsolt európai villamosenergia-piac része, így a HUPX árait a magyar és a környező országok kereslet-kínálati viszonyai, valamint a határkeresztező kapacitások is meghatározzák.

Pásztor Szabolcs szerint 

a kockázat akkor válik igazán komollyá, amikor Magyarország éppen olyan időszakban szorul jelentős importra, amikor a környező országokban is magas a fogyasztás vagy visszaesik a termelés. 

Ilyenkor a pótlólagos áramot egyre drágább erőművekből kell előállítani, miközben a határkeresztező kapacitások is szűkössé válhatnak.

Különösen érzékenyek lehetnek a késő délutáni és esti órák. Napközben a naperőművek jelentős mennyiségű áramot képesek előállítani, naplemente után azonban a napenergia-termelés gyorsan visszaesik. A klímaberendezések miatt közben továbbra is magas maradhat a fogyasztás.

Ez az úgynevezett esti „szűk keresztmetszet” az egyik legnagyobb kockázat: miközben Paks kieső termelését pótolni kell, a napelemek már kevésbé tudják mérsékelni az importigényt.

A nagykereskedelmi árak emelkedése ugyanakkor nem jelenik meg azonnal és teljes egészében a lakossági villanyszámlákban. Az egyetemes szolgáltatásban ugyanis szabályozott a lakossági árazás.

Első körben ezért a többletteher az energiakereskedőknél, az államnál, illetve a piaci áron vagy tőzsdei indexálással villamos energiát vásárló vállalatoknál jelentkezhet. 

Ha azonban tartósan magasak maradnak a nagykereskedelmi árak, az a vállalatok energiaköltségein, a költségvetési kompenzációs igényen és végső soron az infláción keresztül a gazdaság szélesebb részére is átterjedhet.

Makrogazdasági szinten is érzékelhetővé válhat a probléma. Az Oeconomus számítása szerint egy egész éves paksi kiesés 150 euró/MWh importár mellett a 2025-ben még GDP-arányosan 1,6 százalékos folyófizetésimérleg-többletet körülbelül 0,5 százalékra csökkentené.

Pásztor Szabolcs szerint a jelenlegi helyzet még nem nevezhető a 2022-eshez hasonló energiaválságnak. A magyar villamosenergia-rendszer rövidebb ideig tartó paksi kiesést képes kezelni importtal, gázerőművi termeléssel, megújuló energiával és keresletoldali intézkedésekkel.

A komolyabb probléma akkor alakulhat ki, ha több kedvezőtlen tényező egyszerre marad fenn: a paksi termelés korlátozása, a magas magyar és régiós fogyasztás, más európai erőművek termelési problémái, a szűk határkeresztező kapacitások, valamint a magas gáz- és villamosenergia-árak.

A Duna vízállása miatt ráadásul továbbra sem lehet hátradőlni. Az Oeconomus augusztus 6-i elemzése még arra számított, hogy Paksnál augusztus 11-re mintegy –98 centiméterre javulhat a vízállás. Az augusztus 10-én kiadott új hivatalos előrejelzés azonban már kedvezőtlenebb: a reggeli –121 centiméterről augusztus 11-re csak átmeneti emelkedést várnak –109 centiméter körüli szintre, ezt követően pedig ismét apadás jöhet, augusztus 15–16-ra pedig már –135 centiméter körüli értéket jeleznek.