Az éjszakai fény és a szív egészsége közötti összefüggést vizsgáló kutatás 2026 szeptemberében jelent meg a European Heart Journal című szaklapban.

A kutatók a UK Biobank adatait használták fel. A vizsgálat egyik részében 11 071 ember egy héten keresztül a csuklóján viselt olyan érzékelőt, amely folyamatosan mérte a személyt érő fény mennyiségét.

A szakemberek éjszakai pihenési időszakként azt az öt órát határozták meg, amikor az adott résztvevő a legkevesebbet mozgott. Ezután azt vizsgálták, hogy ebben az időszakban mennyi ideig érte három luxnál erősebb fény.

Mintegy három évvel később MRI-vizsgálattal elemezték a résztvevők szívét. Egyebek mellett a szívüregek méretét, a szívfal vastagságát és a szívizom összehúzódását vizsgálták.

A kutatás szerint minél nagyobb volt az éjszakai fényterhelés, annál kifejezettebbek voltak bizonyos, a szív szerkezetét és működését érintő eltérések.

A legnagyobb fényterhelésnek kitett résztvevőknél azokhoz képest, akiknél nem mértek ilyen éjszakai fényterhelést:

• a bal kamra izomtömege 2,4 százalékkal nagyobb volt;
• a szívfal átlagosan 1,5 százalékkal vastagabb volt;
• a szívizom összehúzódását jellemző egyik mutató 1,9 százalékkal alacsonyabb volt.

A jobb kamrában és a bal pitvarban is találtak eltéréseket. A kutatók szerint ezek az eredmények nem jelentik azt, hogy az érintett emberek szívbetegek voltak. A megfigyelt eltérések ugyanakkor a szív szerkezeti átalakulásával állhatnak összefüggésben.

A kutatók egy külön elemzésben 73 286 résztvevő egészségi állapotát követték nyomon akár tíz éven keresztül. Az eredmények alapján a legnagyobb éjszakai fényterhelésnek kitett csoportban több szív- és érrendszeri probléma kockázata is magasabb volt.

A megfelelő éjszakai fényterhelés nélküli csoporthoz képest:

• 29 százalékkal magasabb volt a szívelégtelenség kockázata;
• 15 százalékkal magasabb volt a pitvarfibrilláció kockázata;
• 24 százalékkal magasabb volt a szívroham kockázata;
• 33 százalékkal magasabb volt a stroke kockázata;
• 26 százalékkal magasabb volt a szív- és érrendszeri betegségekhez köthető halálozás kockázata.

Fontos, hogy ezek relatív kockázatnövekedést jelentenek. A 24 százalékkal magasabb szívrohamkockázat például nem azt jelenti, hogy a résztvevők 24 százaléka szívrohamot kapott.

Az emberi szervezet természetes nappal–éjszaka ritmust, úgynevezett cirkadián ritmust követ. Ez többek között az alvást, a vérnyomást, a hormontermelést, az anyagcserét és a szívritmust is befolyásolja.

A sötétség jelzi a szervezetnek, hogy elérkezett az éjszakai pihenés ideje, és elősegíti a melatonin termelődését. Az esti és éjszakai világítás ezzel szemben megzavarhatja ezt a természetes folyamatot.

A kutatásban az alvás hossza is fontos tényezőnek bizonyult. A vizsgált szívelváltozásoktól függően az összefüggés 24–49 százaléka statisztikailag kapcsolatba hozható volt a rövidebb alvási idővel. Ez azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a kevesebb alvás okozta a szívben megfigyelt eltéréseket.

A lux a megvilágítás mértékegysége. Minél magasabb az érték, annál több fény éri az adott felületet.

Összehasonlításképpen egy tiszta éjszakán a telihold körülbelül 0,3 lux megvilágítást adhat, míg egy kivilágított nappaliban 100 lux vagy annál magasabb érték is előfordulhat.

A kutatásban alkalmazott három lux tehát viszonylag gyenge megvilágításnak számít. Ez azonban nem jelenti azt, hogy három lux felett már egészségkárosító lenne a fény. A kutatók ezt az értéket mérési küszöbként használták a résztvevők összehasonlításához.

Bár a kutatás nem vizsgálta, hogy a sötétebb hálószoba csökkenti-e a szívroham vagy a stroke kockázatát, az éjszakai fényterhelés egyszerű módszerekkel mérsékelhető. Ilyen lehet:

• a szükségtelen lámpák és elektronikus eszközök kikapcsolása;
• az erős hálószobai világítás kerülése;
• redőny vagy fényzáró függöny használata;
• a zavaró készenléti jelzőfények eltakarása;
• éjszakai felkeléskor tompított világítás használata;
• zavaró külső fény esetén alvómaszk viselése.

A kutatás eredményei alapján tehát kapcsolat mutatható ki az éjszakai fényterhelés, a szív bizonyos változásai és egyes szív- és érrendszeri betegségek között. Annak bizonyításához azonban további, kontrollált vizsgálatok szükségesek, hogy maga a fény okozza-e ezeket az eltéréseket – írja a FIT BOOK.