Az Orosz Hadtörténeti Társaság (RVIO) székházában tartott rendezvényen Mihail Mjagkov, a szervezet tudományos igazgatója azt állította, hogy az 1956-os magyarországi események nem spontán népfelkelésként indultak, hanem a nyugati titkosszolgálatok által előkészített művelet részei voltak.

Mjagkov szerint a történteket sokáig a szovjet elnyomással szembeni népi felkelésként mutatták be, miközben szerinte háttérbe szorult a Nyugat szerepe.

Úgy vélte, hogy a tüntetések rövid időn belül fegyveres felkeléssé alakultak, és az állami, illetve rendvédelmi szervek képviselői ellen is erőszakos cselekményeket követtek el.

Az orosz történész a rendezvényen azt állította, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei már az 1940-es évek végétől dolgoztak a magyarországi rendszer destabilizálásán – írja a Világgazdaság a Ria.ru oldalra hivatkozva.

Mjagkov az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács korabeli irányelveire hivatkozott, amelyek szerinte a Szovjetunió kelet-európai befolyásának visszaszorítását célozták.

Állítása szerint a nyugati támogatás nemcsak propagandából állt, hanem pénzügyi segítséget és a fegyveres ellenállást támogató intézkedéseket is magában foglalt.

Azt is kijelentette, hogy Ausztriából és Nyugat-Németországból mintegy 4000 fegyverest küldtek Magyarországra, további körülbelül 500 ember pedig a Vöröskereszten keresztül érkezett repülőgépekkel.

Alekszandr Zdanovics, a Hazai Titkosszolgálatok Történetét Kutató Társaság elnöke szintén a nyugati hírszerző szervezetek szerepéről beszélt. Elmondása szerint a CIA mellett a brit MI6 és az izraeli hírszerzés is részt vett az események előkészítésében, a nyugatnémet hírszerzésen belül pedig külön magyarországi osztályt hoztak létre.

Zdanovics szerint Nyikita Hruscsov szovjet vezető politikája is hozzájárult a magyarországi eseményekhez.

Külön kiemelte Hruscsov 1956. február 25-én, az SZKP XX. kongresszusán elmondott, Sztálin személyi kultuszát bíráló beszédét, amely szerinte megingatta a kommunista mozgalom alapjait.

Az orosz történész azt is állította, hogy a korábban amnesztiában részesített magyar katonatisztek közül többen a későbbi fegyveres felkelők magját alkották. A rendezvényen a felkelés során elkövetett erőszakos cselekményekről is beszéltek, és azt állították, hogy ezekről az orosz biztonsági szervek archívumaiban fényképes dokumentáció található.