A kormány jövő héten mutatja be az államháztartási konszolidációra vonatkozó részletes tervét, amelynek az elemzők szerint sarokköve lesz az állami túlköltekezés visszafogása. Ezt a feladatot évtizedek óta egyetlen kabinet sem tudta tartósan megoldani - ad kontextust a feladathoz a Bloomberg cikke.

Kevin Daly, a Goldman Sachs elemzője szerint

a jövő évre előrevetített, 5 százalék körüli GDP-arányos hiány már "hiteles első lépés" lenne, míg az euróbevezetéshez szükséges 3 százalék alatti deficit 2029-re válhat reálissá.

Malin Rosengren, az RBC BlueBay Asset Management londoni kötvényportfólió-menedzsere hasonlóan nyilatkozott. A közgazdász elmondta, hogy a hitelesség építése minden bizonnyal egy erős fiskális konszolidációs tervvel kezdődik, amelyet idővel követni fog a többi beígért reform is. Az elemző szerint a magyar kormánynak minden eszköze rendelkezésre áll, hogy sikeres legyen.

Magyar Péter áprilisi, földcsuszamlásszerű választási győzelme óta a piacok kedvezően reagáltak az új kormány intézkedéseire. A forint a választások napján 3 százalékot erősödött az euróval szemben, az év első felében pedig összesen 8 százalékot értékelődött fel, miközben a forintkötvények dollárban számítva akár 16 százalékos hozamot is nyújtottak a befektetőknek.

A VanEck aktív feltörekvő piaci adósságkezelési vezetője, Eric Fine szerint azonban a jó hírek már beárazódtak, ezért a befektetők csökkentették magyar kitettségüket.

Kármán András pénzügyminiszter az Orbán-korszak kedvezményezettjeinek juttatott, túlárazott szerződések felszámolásától vár megtakarítást. A fájdalmas megszorítások tompítására a kormány jövőre vagyonadót vezetett be – választási ígéretükhöz híven a tehetősebbek vállára helyezve a terhek nagyobb részét. Emellett az országból tőkét kivonni szándékozókat sújtó kilépési adó (exit tax) is érkezik, amely elsősorban az Orbán-korszakban felemelkedett, jó politikai kapcsolatokkal rendelkező szupergazdagokat célozza.

A kormány euróbevezetési szándékát a Magyar Nemzeti Bank is érezhetően támogatja. Kurali Zoltán alelnök szinte naponta szorgalmazza az ERM II árfolyam-mechanizmusba való mielőbbi belépést, amely az euróövezeti csatlakozás legalább kétéves előszobája. Becslése szerint a hiánycsökkentés ütemétől függően az euróövezeti tagság 2031 és 2033 között válhat valósággá.

Az elemzők szerint a fiskális kiigazítási cél érdemi megszorítások nélkül elérhető.

A megnövekedett befektetői bizalom már önmagában jelentősen csökkentette az adósságfinanszírozás költségeit, ehhez társulnak az uniós források – amelyekhez a kormány helyreállította a hozzáférést –, valamint a korábbi rendszerben a politikai szövetségesek felé irányuló túlköltekezés megszüntetése.

Az üzleti szféra és a lakosság egyaránt támogatja az euróövezeti csatlakozást, ami az elmúlt évek sokkjai után végre nagyobb stabilitást adhatna a magyar gazdaságnak.

Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint az elmúlt 16 év forintkísérlete arra a következtetésre juttatta a jegybankárokat és a közgazdász-elitet, hogy

mielőbb meg kell szabadulnunk a forinttól, mert az csak veszélyforrás, és semmit sem ad nekünk.

Címlapkép forrása: Bence Bezeredy