Putyin a Valdaj Klub XXIII. éves plenáris ülésén tartott beszédében azt mondta, hogy a világ „döntő, sorsfordító” fejlődési ponthoz érkezett. Az orosz elnök szerint a változások nem csupán a politikát érintik, hanem a világ működésének valamennyi területén zajlanak.

Putyin szerint a jelenlegi nemzetközi helyzetben mindenekelőtt azt kellene elérni, hogy megmaradjon a globális béke és biztonság. Úgy fogalmazott, hogy a korábbi jogi normák közül sokat félretettek, miközben az új szabályok még nem alakultak ki.

Putyin az ukrajnai konfliktus kezdetéről is beszélt. Az orosz elnök ismét azt állította, hogy nem Oroszország akarta és kezdte a háborút, hanem szerinte Oroszország ellen indult agresszió, amelyre Moszkva kénytelen volt fegyveresen reagálni.

Az Origónak korábban exkluzív interjút adott a Valdaj Klub kutatási igazgatója, Fjodor Lukjanov.

Putyin szerint a Nyugatnak nem kellett volna éveken keresztül támogatnia az ukrajnai nacionalizmust és oroszellenességet, illetve szerinte nem kellett volna a NATO-nak katonailag megjelennie az Oroszország által történelmi területének tekintett térségekben. Az orosz elnök azt is állította, hogy a Nyugat támogatást nyújtott a kijevi hatalomváltáshoz, majd fegyverekkel látta el az új vezetést.

Az orosz elnök szerint Ukrajna jelenleg nem képes önállóan működni. Úgy fogalmazott, hogy az ország „elveszíti államiságának elemeit”, és szerinte külső irányítás alatt áll.

Putyin a nyugati országok Ukrajnának nyújtott katonai segítségét is fenyegetésként értékelte. Szerinte az ukrán erők nem tudnának Oroszország mélyén csapásokat végrehajtani nyugati műholdas felderítés és szakértői technikai segítség nélkül. Az orosz elnök ugyanakkor hangsúlyozta: nem állítja, hogy Moszkva másnap csapást készülne mérni az Ukrajnát fegyverekkel ellátó országok vállalataira.

Putyin szerint azonban ez a segítség Oroszország szempontjából fenyegetést jelent, amellyel számolniuk kell.

Az orosz elnök a beszédben az oroszországi olajfinomítók elleni támadásokról is beszélt. Állítása szerint ezek részben elérték a céljukat, és az orosz gazdaság mintegy egy százaléknyi GDP-veszteséget szenvedett el. Putyin szerint Moszkva erre „tükörszerű” választ adott, és olyan célpontokat támadott, amelyek fontosak az ukrán gazdaság számára.

Putyin szerint a közvetlen katonai összecsapás Oroszországgal olyan veszélyeket hordoz, amelyeket a világ nem engedhet meg magának. Arra figyelmeztetett, hogy a vezető hatalmak arzenáljában olyan fegyverek vannak, amelyek képesek elpusztítani minden élőt, vagy legalábbis katasztrofális állapotba sodorni a Földet.

Az orosz elnök szerint nem lehet biztosan kijelenteni, hogy ezeket a fegyvereket soha nem használják majd. Szerinte ezért el kell kerülni azt a helyzetet, amelyben a konfliktusok a „szakadék szélére” sodorják a világot.

Putyin külön kitért a Kalinyingrádi terület esetleges megtámadására. Azt mondta, hogy ha közvetlen támadás érné Oroszországot – ebben az esetben Kalinyingrádot –, akkor Moszkva napirendjén azonnal megjelenne az összes rendelkezésére álló fegyver alkalmazásának kérdése.

Az orosz elnök egyúttal Oroszország katonai képességeit is hangsúlyozta. Elismerte, hogy Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris hatalom, de szerinte olyan fegyverekkel, amelyekkel Oroszország rendelkezik, más ország nem bír. Ezt Oroszország „versenyelőnyének” nevezte.

Putyin a Nyugat és Oroszország közötti kapcsolatok jövőjéről is beszélt. Szerinte a két oldal viszonyát évtizedek óta terhelik olyan tényezők, amelyek nem tegnap vagy ma jelentek meg. Az orosz elnök ugyanakkor azt mondta, Moszkva azt szeretné, ha ezek a megosztó tényezők a múlt részévé válnának, és új lehetőségek nyílnának a kölcsönösen előnyös együttműködésre.

Donald Trumpról Putyin pozitívan nyilatkozott. Azt mondta, hogy az amerikai elnökkel több évtizedes, jó kapcsolata van, és hálás neki azért, hogy erőfeszítéseket tesz az ukrajnai válság rendezésére. Putyin szerint Trump ezt őszintén teszi.

Az orosz elnök Aleksandar Vučićról is beszélt. Szerinte Szerbia jelenlegi vezetése – és a közelmúltbeli elnök, akit Putyin a jövőben miniszterelnökként is remél – visszafogott politikát folytat, és együttműködésre törekszik Oroszországgal. Moszkva ezt Putyin szerint üdvözli.

A szerbek helyzetével kapcsolatban az orosz elnök azt mondta, hogy Európában „megosztott nemzetnek” számítanak, és szerinte ez igazságtalan. Úgy vélte, hogy az igazságtalanságok idővel konfliktusokhoz és újabb problémákhoz vezethetnek.

Putyin a beszédében az Egyesült Államok mellett Kínáról is említést tett. Azt mondta, hogy Hszi Csin-ping kínai elnökkel egy alkalommal tolmács nélkül maradtak kettesben, és annak ellenére is megértették egymást, hogy egyikük sem beszélte a másik nyelvét.

Az orosz elnök az emberi döntéshozatal és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról is kifejtette véleményét. Szerinte egyre több szakértő tart attól, hogy az algoritmusok elterjedése egyfajta uniformizálódáshoz vezethet, amelyet „digitális totalitarizmusként” írt le. Putyin ugyanakkor úgy vélte, hogy az embernek továbbra is vannak olyan képességei – például a megérzés, az intuíció és a nem egyértelmű helyzetekben történő döntéshozatal –, amelyekkel a gépek nem feltétlenül rendelkeznek.

Az orosz elnök a Szovjetunió összeomlásáról is beszélt. Szerinte a szovjet vezetők a Nyugatnak akartak megfelelni, miközben a nyugati országok megpróbálták saját érdekeik szerint átalakítani a világot és minél nagyobb részt szerezni a szovjet örökségből.

Putyin szerint a Szovjetunió összeomlásához a felhalmozódott belső egyensúlytalanságok, több nemzedék vezetőinek hibái és a rövidlátó döntések együttesen járultak hozzá. Az orosz elnök szerint a múlt tapasztalatait azért sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert „múlt nélkül nincs jövő”.

A beszéd egyik visszatérő eleme a nemzetközi rendszer átalakulása volt. Putyin szerint a Nyugat egy viszonylag szűk csoportja aránytalanul nagy befolyással rendelkezik, miközben a világ egyre több országa válik önállóbbá és magabiztosabbá. Az orosz elnök szerint emiatt egyre látványosabbá válnak a nemzetközi intézményrendszer egyensúlytalanságai.