Az ukrán parlament elé került egy törvényjavaslat, amely a nemzeti kisebbségek nyelvi oktatásának szabályait érintené. A törvényjavaslat célja, hogy biztosítsa az oktatáshoz való jogot az ukrajnai nemzeti kisebbségeknek. A törvényjavaslat bevezetné a nemzeti kisebbségi státusszal rendelkező általános középfokú oktatási intézmény fogalmát is. Ezt a státuszt azok az iskolák kaphatnák meg, amelyekben a nemzeti kisebbség nyelvén tanuló diákok aránya meghaladja az összes tanuló felét. Mindez hatalmas előrelépést jelenthet a magyar nemzeti kisebbség oktatási jogai terén. 

Magyar Péter közösségi oldalán így fogalmazott: 

Üdvözöljük, hogy tegnap benyújtására került az ukrán parlamentnek a magyar nemzeti kisebbség oktatási jogait megerősítő törvényjavaslat. A jogszabály megerősíti a magyar anyanyelvi oktatás és az oktatási intézményhálózat jogi garanciáit.

Orbán Anita külügyminiszter többen közt a törvényjavaslaton dolgozó szakemberek munkáját is megköszönte Facebook-posztjában.

"Ukrajna miniszterelnök-helyettese, Vsevolod Csentsov személyesen tájékoztatott arról, hogy az ukrán parlament elé kerül a nemzeti kisebbségek oktatási jogait érintő törvényjavaslat. Üdvözöljük ezt a lépést, amelyet az elmúlt hetekben folytatott kétoldalú magyar-ukrán szakmai egyeztetések és a kárpátaljai magyar közösség képviselőivel folytatott konzultációk előztek meg. A tervezet elfogadása megerősítheti a magyar anyanyelvi oktatás és az oktatási intézményhálózat jogi garanciáit" - írta, kiemelve: az ukrán parlament még októberben dönthet az ügyben.

A hírt Deák Dániel politikai elemző is értékelte. Közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy ne igyunk előre a medve bőrére: ez még csak egy törvényjavaslat, elfogadása és tényleges végrehajtása azonban még hátravan.

Ráadásul nem szívességből teszik: Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azt reméli, hogy az elfogadás után Magyarország feloldja a vétót, és megnyílhat a következő két uniós tárgyalási fejezetcsoport. A kisebbségi jogok rendezését tehát közvetlenül összekötik az EU-tagság felé vezető továbblépéssel. Deák Dániel emlékeztetett arra is, Magyar Péter június 3-án áttörésként jelentette be a kisebbségi jogokról szóló megállapodást. Bár a kisiskolák finanszírozásában történt előrelépés, az átfogó oktatási garanciák négy hónap után is tervezetben szerepelnek. 

Sőt, közben az iskolák tanórán kívüli programjain is az ukrán nyelv használatát követelő iránymutatás érkezett. Az ígéret és a gyakorlat között továbbra is jelentős a távolság

– emelte ki.

Szerinte a hír kapcsán érdemes felidézni azt is, múlt héten Magyar Péter és Szibiha nyilvánosan egymásnak feszült a Kárpáti Nyolcak miatt: a magyar kormány szerint Kijev magyar beleegyezés nélkül tüntette fel hazánkat az együttműködés résztvevőjeként. Orbán Anita saját beszámolója szerint New Yorkban rendezte a vitát, és a későbbi csatlakozást sem zárta ki.

„A döntő kérdés, hogy Kijev végrehajtja-e, amit vállal. A júniusi megállapodás utóélete indokolja az óvatosságot. Közben az uniós folyamat halad: két fejezetcsoport már megnyílt, most újabb kettő a tét. Brüsszel is a csatlakozás előmozdítását támogatja. A politikai kockázat az, hogy Ukrajna újabb lépést tesz a tagság felé, miközben a kárpátaljai magyarok tovább várnak a teljes rendezésre. Magyar Péter felelőssége, hogy a hozzájárulást ellenőrizhető teljesítéshez kösse” – zárta bejegyzését Deák Dániel.