Vágólapra másolva!

A miniszterelnök nem fogadta jól, amikor a Legfőbb Ügyészség szeptember 22-én az ő, valamint Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte. Míg Magyar Péter esetében a 2024-es, Ötkertben történt telefonos ügy miatt lopás gyanújával indulhatna eljárás, addig Hankó Balázs és Seszták Miklós ügyében más jellegű büntetőeljárásokhoz kapcsolódnak a kezdeményezések.

Magyar Péter a történtekre videóban reagált, amelyben élesen bírálta az ügyészséget, és azt állította, hogy a saját ügyét a Fidesz–KDNP politikusaihoz köthető korrupciós ügyekkel próbálják összemosni. A Legfőbb Ügyészség közleményben utasította vissza a szervezetet és munkatársait súlyosan bíráló kijelentéseket. 

Érdemes felidézni, mi történt keddről szerdára éjszaka: Magyar Péter szócsatába kezdett a Facebookon, egy Telex-cikk posztja alatt osztotta ki az újságírókat. A Telex egy, a Legfőbb Ügyészséggel és a kormányfő mentelmi jogával kapcsolatos ügyéről szóló cikket osztott meg, amely alatt a miniszterelnök többször is hozzászólt. „Ezt valami humorista írta?” – írta, majd így folytatta: „amikor a maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen kis önérzetes latolok”. Később egy külön posztot is szentelt a Legfőbb Ügyészségnek: felidézte, a szervezet állítja, náluk az egyetlen szempont a törvényesség és a pártatlanság. 

Tényleg? Az aranykonvojüggyel, az MNB alapítványokkal, a rogáni végrehajtói maffiával, nyomozati iratok meghamisításával mizu ? A bűnpártolás szót ismeritek?

– üzente a vádhatóságnak a miniszterelnök.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak minderről azt mondta: alkotmányjogi szempontból felmerülhet a politikai nyomásgyakorlás problémája. Ennek egyik oka, hogy Magyar Péter nem egyszerűen politikusként bírálja az ügyészséget, hanem miniszterelnökként, vagyis a végrehajtó hatalom vezetőjeként teszi ezt, ráadásul egy olyan ügyben, amelyben ő maga érintett.

Leszögezte, természetesen a kormányfőt is megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága, ugyanakkor az Alaptörvény külön is garantálja az ügyészség függetlenségét. A legfőbb ügyészt például nem lehet arra utasítani, hogy egy konkrét ügyben milyen döntést hozzon.

Ezért különösen aggályos lehet, ha egy folyamatban lévő büntetőügyben a kormányfő politikai támadásokat intéz az ügyészség szakmai hitelessége vagy pártatlansága ellen. Ez ugyanis közvetett nyomást jelenthet az ügyben eljáró ügyészek számára

– emelte ki, fontosnak nevezve ugyanakkor, hogy az éles politikai kritika önmagában még nem jelent jogellenes beavatkozást. Büntetőjogi értelemben például kényszerítésről akkor lehetne beszélni, ha erőszak vagy fenyegetés is megjelenne. Szerinte a probléma ezért elsősorban alkotmányos és intézményi természetű: egy miniszterelnök politikai súlyát nem lenne helyes arra használni, hogy egy konkrét büntetőeljárást befolyásoljon.

De akkor hol a határ a politikai véleménynyilvánítás és a nyomásgyakorlás között? Ifj. Lomnici Zoltán szerint egy politikus nyilatkozata jogilag nem befolyásolhatná az ügyészségi eljárást. Az ügyészeknek pártatlanul, külső befolyástól függetlenül kell eljárniuk. Ugyanakkor különösen problémásnak nevezte, ha a végrehajtó hatalom vezetője a saját ügyében támadja nyilvánosan az ügyészséget, mert ez intézményi nyomást helyezhet az eljáró ügyészekre.

Rámutatott: a politikai véleménynyilvánítás és a jogilag aggályos nyomásgyakorlás közötti határ ott húzódik, amikor a kritika már egy konkrét ügy kimenetelének befolyásolására irányul. Ilyennek nevezte például egy utasítás, fenyegetés vagy valamilyen retorzió kilátásba való helyezését. Tehát 

az ügyészség bírálata önmagában nem tilos, de egy politikai vezető nem használhatja a pozíciójából fakadó súlyát arra, hogy egy konkrét ügyben megpróbálja befolyásolni az ügyészség döntését.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint az ilyen közvetlen konfliktus szokatlan, de emlékeztetett: hazánkban már 2026 júliusában is súlyos intézményi konfliktus alakult ki. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondásakor kifejezetten arra hivatkozott, hogy az ügyészséget politikai támadások érték, amelyek veszélyeztetik annak függetlenségét és társadalmi tekintélyét. Különösen kifogásolta azt, ha politikusok azért kívánják a legfőbb ügyész leváltását, mert folyamatban lévő büntetőeljárások nem az elvárásaik szerint alakulnak. 

A mostani helyzetben ugyanakkor fontos jogi különbség, hogy a politikai vita önmagában még nem teszi jogellenessé az ügyészségi eljárást, és nem jelenti automatikusan az eljáró ügyészek kizárását sem. Ehhez konkrét kizárási oknak vagy eljárási jogsértésnek kell fennállnia. Ifj. Lomnici Zoltán szerint a konfliktus ugyanakkor – különösen, ha tartóssá válik – az ügyészség függetlenségébe vetett közbizalomra is hatással lehet.

Az Origo által tegnap ismertett kutatás szerint egyébként a 16 év feletti magyar lakosság 54 százaléka helyesli az ügyészség lépését, miközben mindössze 23 százalék ért egyet a miniszterelnök korábbi érvelésével. 

A miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését az ismert telefonlopási ügy miatt kérték. 2024-ben az ügyészség szerint Magyar Péter egy budapesti szórakozóhelyen elvette egy férfi telefonját, majd később a Dunába dobta azt. Emiatt korábban az Európai Parlamentben is kezdeményezték a mentelmi jog felfüggesztését, de hiába. Magyar Péter 2026 májusától már parlamenti képviselőként rendelkezik mentelmi joggal, ezért a mostani kezdeményezésről a magyar Országgyűlés dönthet. A T. Ház szeptember 28-án, hétfőn, rendkívüli ülésen tárgyalhatja a kérdést.

A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!