Vágólapra másolva!

Egy hírhedt alak, Pipás Pista, aki a 20. századi Magyarországon rettegésben tartotta a tanyavilágot. Majd kiderült, hogy a gonosztevő nem is férfi, hanem egy nő. De ki volt ő, miért öltözött férfiruhába, és miért oltotta ki emberek életét? Utánajártunk a magyar kriminalisztika egyik leghírhedtebb elkövetőjének, akit máig számos legenda övez.

A név mögött Fődi Viktória, házassága révén Rieger Pálné állt. A születési évéről és korai életéről több, egymásnak részben ellentmondó adat maradt fenn, ezért a későbbi legendákból nem minden részlet választható el biztosan a dokumentált életrajztól. A források abban egyetértenek, hogy a Szeged környéki tanyavilágban élt, és felnőttként egy idő után férfiruhában kezdett járni.

Nem egyszerűen álcázta magát: a környéken Pipás Pista néven ismerték, napszámosként dolgozott, és férfiként vett részt a tanyasi életben. Fizikai ereje és munkabírása miatt ismert figura lett, a helyiek pedig a kocsmákból és a tanyákról is jól ismerték.

A „Pipás” név sem véletlenül ragadt rá: a korabeli beszámolók szerint rendszeresen pipázott.

Ez Pipás Pista történetének egyik legérdekesebb, ugyanakkor legtöbb legendával övezett része.

Az egyik leginkább dokumentált magyarázat szerint férfiként könnyebben jutott napszámosmunkához, és magasabb keresetre számíthatott. Ez különösen fontos lehetett egy olyan korszakban, amikor a mezőgazdasági munkák világában a férfiak és a nők lehetőségei között jelentős különbség volt. Egy későbbi visszaemlékezés szerint maga Fődi Viktória is ezzel magyarázta férfiruházatát.

A történetéhez ugyanakkor más magyarázatok is társultak. Egyes források bántalmazó családi háttérről, nehéz gyerekkorról és rossz házasságról írnak, ám ezek egy részét a későbbi legendák is tovább formálták. Ezért ezeket nem lehet ugyanolyan bizonyossággal tényként kezelni, mint a bíróság által megállapított bűncselekményeket.

Egy biztos: Pipás Pista férfiruhás alakja annyira megszokottá vált a környéken, hogy később éppen ez tette különösen szenzációssá az ügyét.

A bűnügy középpontjában két, egymáshoz hasonló gyilkosság állt. Az első ismert eset Börcsök István 1919-es meggyilkolása volt. A nyomozás szerint a férfi felesége kérte fel Pipást, hogy ölje meg a férjét. A gyilkosságot úgy rendezték meg, hogy öngyilkosságnak tűnjön. A bírósági ügy későbbi rekonstruálása szerint Pipás egy társával együtt hajtotta végre a gyilkosságot.

A második bizonyított eset Dobák Antal 1922-es meggyilkolása volt. Az ügyben ismét az áldozat felesége került a megrendelő szerepébe. A férfit megtámadták, majd felakasztották, a helyszínt pedig úgy rendezték el, mintha önkezével vetett volna véget az életének.

A motiváció mindkét esetben anyagi természetű megbízás volt. A későbbi kegyelmi iratok szerint a bűncselekmények ötlete egyik esetben sem Pipástól származott, és a meggyilkolt férfiak feleségei anyagi ígéreteket tettek neki.

A két gyilkosság hosszú ideig nem vezetett el Pipás Pistához. A fordulat 1932-ben következett be. Egy rendőri intézkedés során olyan információ jutott a hatóságok tudomására, amely újra elővette Dobák Antal halálának ügyét. A nyomozás ezután más korábbi, gyanús halálesetekre is kiterjedt.

Ekkor kezdett összeállni a kép. Pipás Pistát elfogták, a nyomozás pedig feltárta a két korábbi gyilkosság körülményeit. A hatóságok több további, gyanús halálesetet és bűncselekményt is kapcsolatba hoztak a nevével, de ezek közül nem tudtak mindent bizonyítani. A bíróság végül két gyilkosság miatt ítélte el.

Az ügy egyik legnagyobb szenzációját nem is maga a gyilkosságok ténye jelentette, hanem Pipás személyazonossága.

A későbbi történetek szerint a börtönben vált egyértelművé, hogy a férfiként ismert fogoly valójában nő. A részletekről azonban több egymásnak ellentmondó legenda született. A kutatások szerint Pipás női mivolta a fogvatartás kezdetén derült ki, és a későbbi népszerű történetek több részletét nem támasztja alá a fennmaradt peranyag.

A tárgyalásra már női ruhában kellett megjelennie. Az addig férfiként ismert Pipás Pista tehát egyik napról a másikra országos szenzációvá vált: a sajtó egy férfiruhás nőről tudósított, akit két gyilkosság miatt állítottak bíróság elé.

1933 januárjában halálra ítélték a két bizonyított gyilkosság miatt. Az ítéletet később másodfokon is helybenhagyták, így úgy tűnt, Pipás Pista a bitófán végzi. Végül azonban kegyelmet kapott. 1933 karácsonya előtt Horthy Miklós kormányzó a halálbüntetését életfogytiglani fegyházbüntetésre változtatta. A kegyelmi döntés indoklásában több enyhítő körülmény is szerepelt, köztük az, hogy a gyilkosságok óta több mint egy évtized telt el, illetve hogy a megbízások ötlete nem Pipástól származott.

Így nem akasztották fel, hiába terjedtek később olyan történetek, amelyek szerint végül mégis kivégezték.

A halálos ítélet megváltoztatása után Pipást a Budapesti Gyűjtőfogházba szállították. Ott halt meg 1940. október 10-én, hét évvel az ítélet után.

A halálának körülményeiről többféle adat kering. A források egy része tüdőtágulást említ, más beszámolók szívbetegséget neveznek meg. Ezért a biztosan állítható rész az, hogy Pipás Pista 1940-ben, rabként halt meg a Gyűjtőfogházban.

Pipás Pista története nem teljesen egyedülálló a korszak magyar bűnügyi történetében.

A legismertebb példa a tiszazugi arzénes asszonyok ügye. Az 1920-as években Tiszazug több településén nők hosszabb időn keresztül arzénnal mérgeztek meg hozzátartozókat. Az ügy 1929-ben került a hatóságok látókörébe, majd az eljárások során 28 ember ellen született ítélet, és összesen 162 szándékos emberölést bizonyítottak. A vádlottak döntő többsége nő volt. A két történet azonban lényegesen különbözött egymástól. A tiszazugi ügyben több tucat elkövető és nagyszámú áldozat szerepelt, míg Pipás Pista esetében két gyilkosságot bizonyítottak rá jogerősen. A párhuzam inkább abban érdekes, hogy ugyanabban a társadalmi korszakban több olyan női elkövető is megjelent a magyar bűnügyi krónikákban, akikről a korabeli sajtó rendkívül erős, gyakran szenzációs képet alakított ki.

Pipás Pista alakja mára jóval több lett egyszerű bűnügyi történetnél. A Szeged környéki tanyavilágban kialakult róla egy sajátos folklór: egyes történetekben szinte igazságosztóként jelenik meg, aki az erőszakos férjeket büntette meg.

A bizonyított bűnügy azonban ennél prózaibb. A bíróság szerint két férfit ölt meg megbízás alapján, anyagi ellenszolgáltatásért. A további, neki tulajdonított bűncselekmények jelentős része nem jutott el olyan bizonyítási szintre, amely alapján elítélhették volna.

Talán éppen ez teszi annyira különlegessé a történetét: egy valódi bűnügy köré évtizedek alatt egy egész legenda épült fel. Pipás Pista egyszerre volt létező személy, elítélt bűnöző és a tanyavilág egyik leghíresebb folklórfigurája.

Pipásról dokumentumfilm is készült, nézd meg az előzetest:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!