2024. december 11-én a Magyar Tudományos Akadémia 198., rendkívüli közgyűlése 182 igen szavazattal, 141 ellenében, 17 érvénytelen vokssal elfogadta az MTA Elnökségének előterjesztését arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia eladja a kutatóhálózat által használt vagyonelemeit a magyar államnak 80 milliárd forint ellentételezésért azzal a céllal, hogy ezen ingatlanok maradéktalanul az azokat jelenleg is használó kutatóhálózat tulajdonába kerüljenek (részletek itt olvashatók).

A fenti döntésről szóló 8/2024. (XII.11.) sz. közgyűlési határozatot az MTA a 2026 májusában megtartott évi rendes közgyűlésén hatályon kívül helyezte (2025. augusztus 1-jével), tekintettel arra, hogy a kutatóhálózatban történt jelentős változások miatt az már nem végrehajtható. A bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóhelyeknek az egységes kutatóhálózatból történő kiszervezése miatt ugyanis meghiúsult az akadémiai tulajdonú ingatlanok eladásának az a kitűzött célja, miszerint "ezen ingatlanok maradéktalanul az azokat jelenleg is használó egységes kutatóhálózat tulajdonába kerüljenek, és ott is maradjanak a hazai tudományos kutatást szolgálva."

A Közgyűlés 2026-os döntése után peren kívüli megállapodás született az MTA és annak köztestületi tagja között korábban indult bírósági eljárásban, amelyben a felperes a 8/2024. (XII.11.) sz. határozat érvénytelenítését kérte a bíróságtól. A felek a megegyezés során is mindvégig fenntartották saját jogi és ténybeli álláspontjukat, ugyanakkor mindenben megállapodtak a per gyors, megnyugtató és végleges lezárását illetően, amely a nyári bírósági ítélkezési szünet után várható.